Meglett az első kisebb túra, 140 km. Vannak tapasztalatok.

A neves amerikai író egyik szereplője Francis Macomber, akiről azt lehet tudni, rövid ideig volt boldog életében. Valahogy így vagyok én is ezzel a motorral. A múltkor ott hagytam abba, hogy a hengerfejek a helyükön, jöjjenek a karbuk.

Küzdök, harcolok továbbra is. A változatosság kedvéért a gyújtást raktam össze, sokadszorra. Cseréltem tömítést a vezérműtengely fedél alatt, és még egyszer csináltam gyújtás beállítást.

Az van, hogy megint röfögtettem a masinát pár órát. És igen, pont olyan vacak, mint volt. Lassan durrogni is kezd.

Az élet néha szép is tud lenni. Például, mikor a harmadik utángyártott benzincsap, ami tízszeres áron volt az előző kettőhöz képest, csak szivárog három nap után, és nem folyik.

Az a jó az újabb motorokban, hogy olyan hibák jönnek elő bennük, amelyeket az ember még nem tapasztalt. Mint most ennél a kardánnál.

Most, hogy a kondenzátor új és elvileg gyári karbuk vannak a gépen, ideje volt menni. Csak épp kellett csinálni valamit előtte a benzincsappal.

Reggel rettenetes benzinszag fogadott a garázsban. Az egy dolog, hogy az új utángyártott benzincsap inkontinens, de hogy az új utángyártott karbuk is...

Megvolt az első 50 km járatás. Vannak tapasztalatok. Elég vegyesek.

Egyszerűen csodálatos az új kínai karburátor pár. Nemcsak nem egyeznek a méretek a jobb és bal karbu között, de a súbertűk sem egyformák, és a tűfúvókák sem.