Immár a másik hengerfej is meg van csináltatva. Belement pár cm bronzrúd meg a szép új szelepek. Most nem siettem, volt időm fotózni, gondolkodni.

Megkérdeztem pár hozzáértőt, mivel lehetne a túlsúlyos szelepeket kikönnyíteni. Mondtak flexet, köszörűt, meg hogy meg fogja enni az esztergakést. Úgy is lett. A képen látható könnyítéseket saját kezűleg követtem el. Simán eszi az ötvözet az egyszerű gyorsacél kést. Pár grammot azért sikerült kiszedni, így 10%-on belül van a tömeg eltérés.

Mivel magamban sem bízom, kivettem a rugókat a frissen összerakott hengerfejekből, leellenőriztem a munkát. Szerintem nem lett rossz, megfelelően pici a hézag a szár mellett. Kellemesen lassan süllyed vissza a helyére.

Amíg örültem, kíváncsiságból végigteszteltem a meglevő szelepkupacot. A szelepgyártó bácsi mágnessel nézegette a szelepeket, és ha fogta, igen csóválta a fejét. Nekem a kupacban volt két adag eredeti gyári szelep. Kíváncsi voltam miből vannak.

A kísérlet alapján megvan a két készlet gyári szelep. Azt sejtettem, hogy alakra a gömbösen kikönnyítettek a régebbi, jobb minőségűek. Azt nem gondoltam volna, hogy vacak anyagúak is vannak a kikönnyítettek között, tehát csak az alakot nézni nem elég. Ami biztos, hogy az olcsó utángyártott szelepek az olcsó réz vezetőbe 700 km alatt 1 mm játékot koptattak. Egyszóval, méretpontosság és anyagminőség okán az alábbi tételek nekem nem váltak be, hiába van ráírva, hogy fémkerámia:

Nem szabad online szelepet és vezetőt rendelni.

Közben cseréltem szeleptőkét is, de lehet, nem kellett volna. A jobb oldala rondán csattog azóta, és nem tudom kitalálni, a utángyártott szeleptőke is vacak, vagy a hajtórúd csapágy készül búcsúzni az élettől. Most hideg van, nem fogom letesztelni.

Persze a karburálás is elmászott azonnal. Nincs fals levegő, állíthatom az egész miskulanciát újra. Az új kínai utángyártott karbuból kezd kijönni az állítócsavar menet, úgyhogy most hagyom pihenni a dolgot kicsit. Pöccre indul, van gázreakció, levegőcsavarra reagál - mit akarok többet.