Az élet néha szép is tud lenni. Például, mikor a harmadik utángyártott benzincsap, ami tízszeres áron volt az előző kettőhöz képest, csak szivárog három nap után, és nem folyik.

Vagy amikor a második pár új karburátor már nem pisili össze magát, amikor melegen leállítom és elzárom a benzincsapot. Sőt, a google translate egész értelmesen fordítja magyarra a kínai termékkísérő lap szövegét.

Próbáltam hangolni a karburátort, de teljesen sikertelenül. Fél napokat töltöttem vele, rugdosással, csavar tekergetéssel. Alapjárat szokik lenni, de a durrogás erőteljesen ott van negyedgáz fölött.

Végül levett gyújtással sötétben próbáltam nézni, hátha. És lőn. A régi orosz megszakító össze-vissza szikrázik emelt fordulaton a tengelyétől a wolfram pogácsáig, miközben durrog. Ez kimondottan nem szerencsés. Nosza, betúrtam a lomok közé, és kerestem másikat. Beállítottam, teszteltem. Ez újnak tűnik. Ennél csupán a pogácsák szikráznak állandóan és erőteljesen. És durrog ez is, csak másképp. Lehet, beruházok egy elektronikus gyújtásba.

Közben a felni kész lett. Szép feketére festették, mondja az iparos röstelkedve. Merthogy bordóra kellett volna. Sebaj, átfújják, csak kis türelmet még.

Türelem.