Az úgy volt, hogy épp örültem, mennyire jól, finoman megy a motor. Volt alapjárat, szépen húzott, a karbu szinkron is jól sikerült.

Immár a másik hengerfej is meg van csináltatva. Belement pár cm bronzrúd meg a szép új szelepek. Most nem siettem, volt időm fotózni, gondolkodni.

Hétköznap este, munka után érdekes dolog Pápa felé hullámvasutazni a Bakony északnyugati lábain. Észnél lenni a lehetetlen kanyarokban, lassítani az alvó kis falvak előtt.

Megjött két csomag, Félsiker.

A polcról levett elrontott hengerfejet elvittem az új műhelybe.

Ez a melegedés dolog nem hagyott nyugodni. Sokadszorra is visszabontottam a hengerfejet. Most mélyebben szándékoztam belenézni a dolgokba, hátha a kenési rendszerben van hiba.

Úgy tűnik, a nagyja összeállt.

Szóval az lett, hogy szereztem harmadik pár hengerfejet. Kereskedőnél, polcról, fotó alapján, bontottat, megfelelő mennyiségű agyagos sárral borítva. Ez volt a szerencsém.

Hát persze, hogy a másik pár hengerfej is repedt volt. Egész szép gyűjteményem van repedt hengerfejekből. Hol a szelepvezetőnél, hol a gátnál... Lényeg, hogy történjen valami.

A mester végre rávetette tekintetét a hengerfejekre. És elszörnyedt.