Próbáltam indítgatni a motort, de nem nagyon akarta. Az tűnt fel, hogy a jobbos karbuból ömlik a benzin, illetve igen meleg. Az alapjáratot lehetetlen beállítani rajta, és a bowden húzogatásra sem reagál.

...

Mély nyomokat hagyott bennem, amikor a szakadó esőben olyat blokkolt a hátsó kerék, hogy a motor is leállt. Rossz érzés 220 kg szovjet vassal korcsolyázni a vizes aszfalton az autók előtt. Persze megint én voltam az amatőr.

...

Ahogy az ember szét-össze szereli a masinát, rutinból veszi ki és rakja be a gyertyákat. Nem is nagyon figyeli őket, pedig kellene.

...

Egyszóval, bonthattam újra a kuplungot. Szerencsére már egészen bejáródott a technikám, 1 óra a szintidő a keréktengely anya leszerelésétől kezdve. Közben beszereztem az esedékes alkatrészeket: a kiemelő nyomórudat, a nyomólapot és a nyomócsapágyat.

...

Szóval a motor megint utánfutón ért haza, kuplung hibával. Úgy véltem, a tárcsáról lemállott a ráragasztott súrlódó betét. Nagyobbat nem is tévedhettem volna.

...

Szép lassan, lépésről lépésre alakulnak a dolgok. Például megcsináltam életem első hordképét. Igaz, csak kék ceruzám volt, de működik a dolog.

...

Az van, hogy tele a hóbakancsom a német technika 1939-es állásával, meg annak brezsnyevi szovjet értelmezésével. Egy órát töltöttem a kúphajtás szétszedésével. Másik egy órát azzal, hogy megértsem mit is kell hézagolni és hogy.

...

Úgy tűnik, a nagyja összeállt.

...

A mai tesztút során sok minden történt. Például elvesztettem a bal úszóház fedél csavarját. Mind a kettőt.

...

Sikerélményem van.

...