A mai napnak is vannak tanulságai. 

Az első, hogy az első futóművel csinálni kell valamit. Ez eddig is tudtam. Most a 190 km megerősített benne. Lóg is, puha is, oldalszélben meg hidegrázós, ahogy arrébb mászik az eleje a hézagok miatt. 

A második, hogy tömíteni kell a váltót. Már csak két helyen folyik bármi, és az egyik a váltó vége, a kuplung automata kihajtásánál. Most, hogy szintre töltöttem a váltót, megint nagyon folyik. 

A harmadik, hogy vagy az akku döglődik, vagy az index relé. Az akku a valószínűbb, tekintve az öt éves korát. Amíg a motor nem jár, nem akar menni a spéci orosz bimetál relé, hiába van gyújtáson. 

A negyedik, hogy ezek az Avon gumik szárazon nem rosszak, de vízen nem az igaziak. Induláskor egyszer konkrétan kicsúszott a feneke, amikor tócsában állt meg a hátsó kerék, és kicsit durvábban engedtem fel a kuplungot. Egy régebbi gépen a Dunlop Arrowmax nagyon jó volt, igaz az ára is ehhez mért.  

Az ötödik, hogy most kezdem észrevenni a kardán reakciót balra döntve kanyarban, ami persze lehet meglötyögősödött hátsó kerékcsapágy is. Rá kell nézni, állítani a hézagon.

A hatodik, hogy elvileg 8 liter fogyott a 190 km-re. Igaz, hogy az átlagtempó 50 km/h körül volt, de ennyire nem lehet jó a masina. 

Szóval, van még mit csinálni.