2021. jan 13.

90

írta: bervas
90

Apró siker

Talán a lóra mondják, hogy elöl harap, hátul rúg, középen meg ráz és leesni róla. Középtájon ez a masina is úgy viselkedett. Rázott, döcögött.

Hosszabb távon a rázás nem jó sem a lelkemnek, sem a porckorongjaimnak, úgyhogy tennem kellett az ügyben. Ennek fontos kelléke a fürdőszoba mérleg, abból is a 200 kilós méréshatárú kivitel. Kellő inerciájú családtaggal ketten ráültünk a nyeregre, majd egyedül. Mértük a tömegeket elöl-hátul, a hosszokat szintén. Tömegre az jött ki, hogy a gép pucéran 190 kg körül van, és a súlyelosztása sem rossz. Üresen az első tengely kap 55% tömeget, csekély porhüvelyemmel terhelve a hátsó tengely. Ez akár jól motorozható is lehet. Ami pedig a nagy rácsodálkozás volt, hogy ketten ülve a nyeregben kellemesen lágy lett a hátsó rugózás, és még a tappancsaim is leértek a földre.

Ennek fele sem volt tréfa, ilyen lágy rugózás kellett egy személlyel. Elővettem futómű tervező deszkamodelljeimet, lemértem a rugót, merevséget és frekvenciát számoltam két személlyel, hogy lássam, milyen amikor jó. Aztán átszámoltam mindent a saját tömegemre. Kijött, hogy jóval lágyabb rugó kellene. Ezután azzal töltöttem pár órát, hogy a szükséges lágyabb rugó szemre ne nagyon térjen el a gyáritól. Szerintem sikerült:

dsc06721b.jpg

A bal oldali a gyári rugó, a jobb oldali a saját számolás. Mivel annyi eszem nem volt, hogy mérés előtt kiszereljem a rugót a csillapítóból, 5-10%-ot tévedtem. Majd kiderül, számít-e. A különbség ott van hosszban is:

dsc06722b.jpg

A kellemes az volt, hogy a rendelés leadásától a festés végéig 10 napon belül lezavaródott minden. Hiába, január elején még nincs sok megrendelés sehol.

 Aztán elővettem az évtizedekkel korábban készült rugó összenyomót, és megnéztem, tudom-e használni. Nem tudtam. Így hát fogtam az esztergát és három többé-kevésbé éles, tetszőleges típusú kést, és nekiláttam méretre faragni benne a lukat. Igyekeztem sem a tokmánykulcsot nem röptetni, sem a tokmány pofáit kiesztergálni. Amatőr lévén lassan és pontatlanul dolgoztam, de csak egészen keveset kellett kézzel, reszelővel igazgatni a végén. És sikerült:

dsc06723b.jpg

Itt már csak azon szomorkodtam, hogy a meneten igen sokat kell tekerni, míg össze meg szétmozog a rugó. A csillapítás leellenőriztem, minden kellemesen lágy volt. Utolsó emlékeim szerint ATF ment bele, az elég lesz a lágyabb rugóhoz is. Majd kiderül az első teszten.

A rugóstagokat a helyükre téve eléggé izgulva engedtem kerékre a masinát. A szokásos lólengés mozdulattal másztam nyeregbe, aztán figyeltem, mi történik a súlyom alatt. Az történt, hogy pici nyiszogással kísérve besüppedt a hátsó futómű. Olyannyira, hogy mindkét lábam leér a földre! Öröm ez a magamfajta rövidcsülkűnek. Ezen felül a hátulja szemmel látható rugózást végez, amikor ugrálok rajta. Öröm továbbra is.

Az etalon eddig a CBF250 rugózása volt. Érzésre ez is olyan lágynak tűnik most. A menetpróba majd mond valamit. Addig is megspóroltam, hogy a drága pénzen újrarakott üléskárpitból kelljen faragni, és a szép matt huzathoz hozzányúlni.

Marad a kérdés, hogy mi volt a gond a rugóval? Józan paraszti ésszel annyi, hogy tervezéskor a motor hátuljának az oldalkocsi és a benne hömpölygő utas tömegének jelentős részét is viselni kellett. Ez 100-150 kg lehet, ami most nincs. Írják bizonytalan netes források, hogy a 90-es évek eleji szóló típusnak nemcsak a kereke volt kisebb, de a hátsó rugóhoz is hozzányúltak. Most én is. Ha menet közben jó lesz, nagyon fogok örülni. Aztán talán az első rugókkal is kezdek valamit, ha ott ráz.

Szólj hozzá

ülés futómű rugó Dnyepr MT10