Még szokni kell, hogy nincs tócsa a masina alatt megálláskor. Most, hogy lemostam a szmötyi nagyját, valamint nem folyik, sokkal jobb a helyzet. Jó, azért a kardán kihajtás könnyezik, mégiscsak szovjet gép ez.

Szóval úgy tűnik, a munka egy része meghozta gyümölcsét. Mentem próbakört 62 km terjedelemben, 60-as tempóval, a hengert és a siklócsapágyakat járatandó. A motor könnyen indul, stabil az alapjárat, és úgy tűnik, melegedéskor sem mászik el. Úgy tűnik.

Hidegnek elég hideg volt a mai 6 °C, de sütött időnként a nap, száraz volt időnként az aszfalt, és nagyon kíváncsi voltam, mi lett a rezgésekkel. Nos, sikerélményem van: a spektrum újabb rezgésekkel gazdagodott. Immár a lábtartó is rezonál, az 60 km/h környékén. A gázkar rezonálása 70 km/h tempónál megmaradt, az intenzitása jelentősen csökkenni látszik. Ez azt jelenti, hogy vagy típushiba a dolog, vagy nem a főtengely a gerjesztő. A motor járása egyébként igen kellemes, szépen forog, szépen húz, nem rángat. A kuplungkar meglepően lágy, szépen kiemel, a motor nem rángat visszaengedéskor.

A boxer felépítésnek vannak előnyei hidegben. A lábfejem védve és melegben van, a térdemig meg alulról felsugároz, csak a nyári kánikulával ellentétben ez most kellemes. Lassan mentem, úgyhogy végül az ujjaim kezdtek fázni a kesztyűben, úgy másfél óra után.

Közben azon gondolkodok, nem a kardán vacakol-e velem. Más sebességfüggő gerjesztő hatást nem nagyon tudok.