Most, hogy az idő tavaszi hőmérsékletet mutat, a másik gép meg leköpte az első fék bowdenvéget, és majdnem a benzincsapot is, elővettem a dübörgőt. 

Levakartam róla a port, néztem benzin és motorolaj szintet, kipucoltam a váltó és kúphajtás szuszogókat. A fényszórók még működtek, az index bimetál már nem. Sebaj. Az elektronikus gyújtás elvileg 6V-tól szikraképes. És lőn. Benzincsap, úsztatás, légszűrő elzár, gyújtás, rúgás. Indult, elsőre. A töltés lámpa lelkesen világított fél percig, aztán a fesszabályzó kopogtatására elaludt. Egy perc járatás után az index is életre kelt. 

Elmentem egy tesztkörre, csak finoman, hogy szokjam a gépet. Jó volt, leszámítva a ménkű nagy oldalszelet. Ez egy magas motor, magasan ülök rajta, és lökdösi a szél. Mondjuk az is lehet, az első villa lógást érzem oldalszélben. Egyszer régen más motoron a hátsó villa lógott, akkor is frászt hozott rám az oldalszél. 

Szép volt az égbolt, a szikes tavakban, belvízben tükröződött. A mocsárban is magas volt a vízszint. Kicsit aggódtam, nehogy belefújjon a töltésról a szél. 

Hazaérve töltőre tettem az akkut, hátha. Fél perc után lekapcsolt, az akku magához tért. Mióta megtekercselték a forgórészt, felkapcsolt lámpával tölt 14 V körül a generátor. Egy óra út elég volt, hogy felébressze az akkut.