Amíg az OT adminisztráció malmai őrölnek, megmutatom a középállványt.

Ez volna az:Láthatólag nem teljesen gyári. Ennek több oka van. Az egyik, hogy ezt a motort alapvetően oldalkocsis használatra tervezték, régen, úttalan utakhoz. Oldalkocsis üzemben a középállványt nem használják. Régen úgy tartották, akkor stabil a motor, ha középállványra húzva a kerekei a földön maradnak. Úttalan utakon nagy hasmagasság kell, így a középállványt jól felhúzva el kell dugni felhajtott helyzetben.

A fentiek okán volt kis munka vele. Az első nagyobb cselekmény a frissen megvett motoron a középállvány toldása volt, hogy a hátsó kerék stabilan a levegőben legyen. Sokkal kellemesebb így szerelni. Ehhez ezt a kis darab vasat kellett betoldani:

Megjegyzem, az újonnan kapható állványok is vacakok, leér a két kerék felhúzás után. Ezen már nem.

A következő gond a lehajtás volt. A középállvány konkrétan bebújik a kipufogó dobok mögé. Meleg kipufogónál nem öröm mögötte matatni. Ezért azt találtam ki, hogy kell egy lehajtó vasat rátenni. Egy darab rúdanyag, kis kalapálás, és ilyen lett:

Az ív benne a dobot kerüli meg. Azért nem tettem merevítést a tövéhez, mert ezzel csak lehúzom a talajra. A motor felállításkor az állvány végét taposom. Olyan a felhúzó rugó geometriája, hogy a két végállásban tartja erősen, ezért volt gond a lehúzás. Ez lett a végeredmény, és az először megcsinált, de utoljára lefestett alkatrész:

Igen kopott és porrozsdás volt, de a csöpögő váltóolaj megvédte a komoly kráteresedéstől.