Az elektromosság csodákra képes - gondoltam, miközben műszerrel felfegyverkezve kerestem a hiányzó 6-8 V-ot a 12-ből az akku és a trafó között.

Az egész úgy indult, hogy pihenésképp nekiláttam az elektromos rendszer összerakásának. Vezetékek, fogyasztók, kapcsolók és egyéb csemegék álltak sorban. A motorból kibontott vezetékköteget annak tákoltsága okán nem mertem újra visszatenni. Volt elvileg új köteg, de sokkal vékonyabb keresztmetszettel, és más gyújtáskapcsolóhoz,  markolat kapcsolótömbökhöz volt összerakva. Így történt, hogy vettem egy kupac szemes és csúszó sarut, egy tekercs járműipari vezetéket 1,5 mm2 keresztmetszettel, és nekiláttam alkotni.

Amit össze kellett kötni:

• első fényszóró, reflektor-tompított-helyzetjelző
• indexek, 4 db
• index relé
• világítás és kürt kapcsoló
• index kapcsoló
• gyújtáskapcsoló
• km-óra világítás
• megszakító, gyújtótrafó
• generátor
• fesszabályzó
• biztosíték tábla
• féklámpa kapcsoló
• kürt
• hátsó lámpa
• akku
• visszajelző, 5 db
• üres kapcsoló
• olajnyomás kapcsoló

Mindehhez támaszul volt angol és francia szerelési könyv rajza, kezelési könyv rajza, meg 120 oldalnyi ppt nyers adathalmaz.

Természetesen a fenti elemlistából nem volt minden ép vagy használható állapotban. Az első fényszórót foncsorozni kellett. Sem a háza, sem a karimája nem egyezik a most kapható változattal, menteni kellett.

Az indexek a kocka fajták, nem a mostani kerekek. Elöl megvoltak, de Zaporozsecesen átlátszóra fakult búrával. Németországból lett négy új, ahogy új trafó is. A régi fajta hátsó lámpa (új) és a régi fajta gyújtáskapcsoló Észtországból érkezett. A kormánykapcsolók, a megszakító egység, a visszajelzők és a biztosíték tábla Ukrajnából.

A kürt épnek nézett ki, de nem működött. Szétszedtem. A belseje szinte új volt. Kis csatlakozó pucolás után már visított, mint a bántott malac.

A vezetékelést az akkutól kezdtem előrefele. Egy ráérős nap kétharmada után a töltés, gyújtás, hátsó világítás összeállt. Izgatottan kötöttem be az akkut, és néztem mit csináltam. Valamit biztos, mert a gyújtás ráadására a fesszabályzó relé behúzott, és pár visszajelző felparázslott. A felparázslás azért határozottan messze van a világítástól.

Tekergettem a kapcsolót, és kies összevisszaságban, véletlen Δt időkésedelem után mozdultak a visszajelző fények. Aminek égnie kellett volna, csak parázslott, és aminek nem kellett volna, az is. Mértem a feszültséget az akkun: rendben megvolt a 12V. Mértem feszültséget a trafónál:4-6 V ért el odáig. Néztem szikrát: nemigen volt. Ennek fele se tréfa. Hol a feszültség?

Pár nap gondolkozás és a bekötött részegységek egyenkénti visszabontása és kimérése azt mutatta, minden rendben. Akkor miért nem jó?

A probléma oka természetesen triviális: nem kapott testet a fesszabályzó. Pontosabban nem volt azonos potenciál szinten a vázzal. Azaz: testhiba.

Kivettem a fesszabályzót, és drótkefével mindent megtámadtam, amit nagyobb károkozás nélkül lehetett. Az érintkezőket, csatlakozókat, testpontot. Pár köbcentiméter finom agyagport sikerült kibányászni a rendszerből. Ha már ott matattam, adtam rendes gyűrűs sarukat a vezeték végeknek, legyen felület átvinni az ampert. Kapott külön testvezetéket a váz és a fesszabályzó.

Következő próba. Gyújtás: minden remek. Nem húz be a fesszabályzó relé, erős fénnyel égnek a visszajelzők. Fényszóró: hangos pattanással kiég a biztosíték. Aztán még kétszer. Úgy tűnik, van még probléma a rendszerben.