Miután lett fék és stabil motorműködés, bátrabban próbálgattam a masinát. A tükörben az látszott, hogy ha melegen húzom neki, lemaradnak az autósok mögöttem. Aztán amikor feltöltöttem az olajszintet, az is látszott, hogy bácsi Trabantot meghazudtoló kék füstfelhő jön a kipufogóból egy-egy kigyorsításkor. 

A dolog ott indult, hogy mint minden lelkes újhitű, okosabb akartam lenni a tervező mérnököknél. A szovjet mesterek két öntöttvas olajlehúzó gyűrűvel tervezték a gépet. Én elhittem az utángyártott alkatrészes oldal írását, és spéci, három részes olajlehúzó gyűrűt vettem, amiből elvileg csak egy darab kell dugattyúnként. A háromrészes gyűrűnek két pici éle van, ezzel jelentősen csökken a súrlódási veszteség és az olajfogyasztás. Ez szép és jó elméletben, csakhogy az a fránya gyakorlat mást mutat. A gyakorlat azt mutatta, hogy a spéci gyűrű 1500 km alatt elpusztul. Ráadásul nem elkopik, hanem az anyag kilágyul, elveszti rugalmasságát. Ahhoz képest viszont drága. 

Természetesen mehet olaj az égéstérbe a szívószelep vezetője mentén, meg a kartergáz elvezetés gondja miatt a légszűrőből is, de a gyűrűk tűntek a legtriviálisabbnak.

Mivel nagyon nyár van, nehéz volt hirtelen friss gyűrűt szerezni. Végigtelefonáltam az ismerős alkatrész ellátósokat, aztán a sima dugattyúgyűrűsöket, dugattyúsokat. Az egri Belcord cégnél volt olyan ember a telefon végén, aki értette, mi a kérdés, és volt raktáron cucc. Másnap elmentem a boltba, megspórolandó a postaköltséget, és szerzendő több információt. Kiderült, hogy nekik spéci dugattyúgyűrű készletük van Dnyeperhez meg Uralhoz. A felső gyűrű keménykrómos, a második orros, a harmadik és negyedik aszimmetrikus profilú olajlehúzó. Mivel amatőr vagyok, megjelöltettem a felső oldalakat, nehogy rosszul rakjam be itthon. Aztán hazatérve lelkesen összelegóztam mindent, és mentem próbaútra, várni a hatást. 

Azt mondták, ezeket a gyűrűket nem kell járatni, de legyen hézaguk. A hézagot 0,2 mm-re állítottam, oszt jöttem-mentem a motorral. A gyűrűk beváltak, a kék füst megszűnt mögöttem. Kisimult az alapjárat, a karbukat kicsit utána kellett szabályozni az olajmentesebb járáshoz. Nagyon örültem, és toltam a 90-es tempókat országúton. A motor azonban kicsit jobban csöpögött megálláskor, mint szokott. Az, hogy felforrt a benzin a karbuban, szokásos volt. Olajból lett kicsit több a gép alatt.