Az utángyártott alkatrészek csodálatosak. Vagy csodálatosan működnek, vagy csodálatosan nem olyanok, amilyeneknek lenniük kéne.

Az utóbbi időben mással foglalkoztam, így csak az alkatrészeket gyűjtögettem. Lett jóféle km-óra és lett hozzá hajtás, utángyártott, elvileg passzoló a hosszabb végáttételhez.

Hosszasan tépelődtem, vajon mekkora idő kell a cseréhez. Természetesen sokkal több, mint amit az ember eltervez.

Első körben a km-óra hajtással akartam foglalkozni. Ezt a hajtást évek óta kergettem, két-három ebay-kört megfutottam hibás teljesítések miatt. Ezt most utángyártottnak hirdették, úgyhogy erősen hittem, plug and play. A kerékpárok között az eltérés szemmel látható:

A nagykeréknél az egyik négy, a másik öt fogú.

A kiskeréknél az egyik sok, a másik kevés fogú. Az enyém láthatóan sokat látott darab, de mivel jórészt mozgást kell átvinnie, megfelelően üzemelt.

A hajtás kitérő tengelyű. Ennek okán mérni és beállítani macerás. Kíváncsiságból rámértem: az oldalkocsis áttétel 46 mm-t adott a kerekeket összefogva, az új 48 mm-t. Hát persze, hogy nem akart működni a helyére rakva. Annyira nem, hogy a kiskerék nem is tudott bebújni a helyére. Itt kicsit elgondolkodtam, és cifrákat kívántam az utángyártott alkatrész forgalmazójának. Aztán elővettem a turbómarót, a flexkorongokat, a köszörűfejeket, a reszelőket.

Innentől hosszú órák teltek köszörüléssel, marással, csiszolással, próbálgatással. Bántottam a nagykereket, bántottam a kiskereket.A kiskerék jobban adta magát, azzal könnyebb volt bánni. Levettem körbe az átmérőjét, közben növesztettem és mélyítettem a fogárkokat. Köszörültem az éleket, ad-hoc igazgattam mindent. Két és fél óra múlva jutottam el oda, hogy elforgott a helyén, nem ugrált le-föl túlzottan. Jelentős mennyiségű anyagot szedtem le róla. Szerencse, hogy kiskerékből volt egy tartalék, amelyet régebben magában már megvettem. Így tudtam képet csinálni a gyári és a megfaragott állapotról:

Amikor már kézzel simán forgott és nem ugrált le-fel, jónak minősítettem a fogazatot. Mehetett össze minden, mert a kereket, féket, kúphajtást és a kardánt is ki kellett szedni, hogy a km-hajtáshoz hozzáférjek. Most kissé aggódok, mert ez a kardánvilla, amin a nagykerék van, nem olyan szép hengeres a szimmeringnél. Ha pechem van, ismét folyni fog a váltó kihajtás.

A hátsó féket is próbáltam beállítani összerakáskor. Tekertem az állító anyán. Menet közben kialakul, elég-e, vagy még tekerni kell rajta. A dolgok állása szerint eddig alig fogott.

Következett a km-óra csere. Lekötöttem az akkut és kiszedtem a rossz órát. A használt órát, amit vettem, szétszedtem és beállítottam rajta a futásteljesítményt. Ezeket a szovjet órákat könnyebb szétszedni, mint a magyarokat, mert egyszerűbb a peremezésük. Az új óra fehér számkockás. Ez elvileg a régebbi kivitel, és szakemberek szerint jobb minőségű. Ha a rosszat szétszedtem, megmondom, igaz-e.

A régi óra valószínűleg azért esett szét, mert a spirál túl hosszú volt. Lemértem, milyen hossz bújik bele az órába, és pont akkorára vágtam a spirált. Remélem, most jó lesz. 

A hajtás teszteléséhez megpróbáltam beindítani a motort. Hónapok óta nem ment, ehhez képest korrektül beindult öt-hat rúgás után. Porszáraz hangja volt a blokknak, minden visított és csattogott benne. Kicsit járattam, és végigkapcsoltam a fokozatokat. A km-óra működött, nem lengett a mutató. Ehhez melegebb idő kell, ami talán lesz a napokban.