2021. már 07.

95

írta: bervas
95

Némi siker érzete

Ma tartósan ment a 90-es tempó, és talán a 100-105 is megvolt. Nem volt egyértelmű idáig.

A legutóbb ott tartottam, hogy próbáltam valami ésszerű alapjáratot csinálni a vasra. Nem sikerült, mert a jobbos PZ28 karbuból kihúzódott a menet az alapjárati csavarnál. Nem tudtam helyzetben kontraanyával rögzíteni a csavart. Küszködtem egy darabig, aztán elővettem a karburátoros dobozt a másik két pár karburátorral. A jobbos eredeti karburátor teljesen jó volt, bár nem úgy nézett ki. Az orosz anyagminőség évtizedekkel korábban is jobb, mint a kínai. Feltettem, és lőn tükörsima, kellemesen pöfögős alapjárat. A gond annyi, hogy a gyári K302 síktolattyús, a PZ28 meg körtolattyús. Így zavar lesz az áramlásban, nem mertem így hagyni.

A balos K302-vel annyi a gond, hogy az oxid megette az alját az úszóháznak. Kicsit kikentem epoxival egy éve, de nem lett tökéletes. A gyanta mostanra összeszáradt, és kimondottan beteges külseje volt. Tettem egy próbát, felöntöttem benzinnel az úszóházat. Pillanatokon belül nedves lett az alja kívül. Ez tehát egyelőre felejtős. De akkor hogyan tovább? A kínai K302 kópia sem volt az igazi. A méretpontosság annyira nem volt az előnye, hogy szorult a jobbos súbertű a tűfúvókában. A balos viszont talán lehet jó. Ez síktolattyús, az áramlásnak is jó lehet.

Végül tehát keverék karbuk lettek feltéve. Ez magával vonta, hogy karbunként külön kellett behangolni a rendszert. Elsőnek az alapjárattal próbálkoztam, klasszikusan üveggyertyával. Aztán szomorúan lemondtam róla. A balos gyertyamenet szélén van egy kis hiba, és a kínai vékony üveggyertya ott nem tömít. Ment vissza a rendes gyertya, és onnantól az állítás fülre történt. Pöfögött a motor szorgosan egy helyben állva. Amikor már érezte, hogy melege van, és kezdett erősen jönni a kartergáz, abbahagytam a kísérletet.

Némi idő múlva jött a próbaút. Förtelmesen szétesetten ment a motor hidegen, egy-másfél henger döcögött. Mentem két háztömb kört, hátha jobb lesz. El-elkapta a második hengert, úgyhogy elmerészkedtem egy benzinkút távra. Megtankolva jobb lett a helyzet, meg a 10 km melegítés is használt talán. Fél gáz felett magára talált, ment, mint a mérgezett egér. Alatta csak rángatott, dadogott.

Nekiláttam hibát keresni. Első körben kiengedtem a bal szűrőtojásból a víznek tűnő dolgot. Vagy a bal tojás kapja mindig a vizet, vagy a szűrőt kezdi szétszedni a benzin. Egyszerűen nem akart kifolyni a lé a hetes csövön. Ez után csak kicsit lett jobb félgázig. Sebaj, húztam felette. Döngettem 80-90-es tempóban, és éreztem, hogy tetszik. A motor viszonylag egyenesen futott, erő volt benne, hülye zajok nem jöttek bele. Mintegy 10 km után félreálltam, és emeltem egyet a bal súbertűn. Csiribí, csiribá, helyreállt az összhang. A régi és az utángyártott új karbu teljesen más beállításokat igényelt, de talán sikerült megtalálni. Megszűnt a dadogás és rángatás fél gáz alatt, felette meg disznó módon kezdett menni a gép. Elkergettem 100 fölé, és még kicsit ment volna.

Aztán persze megint hülye zajok kezdtek jönni. Szerencsére nem voltam messze otthontól, hazadöcögtem. Valami csiszolós-reszelős hang jött elő, ami kuplungra néha elhalkult. Az erő nem változott, szag nem volt, de zavart a dolog. Otthon a kapu előtt láttam meg, hogy a jobbos szelepfedél gumi tömítése engedett el. A gumi résén kifújt a kartergáz, az adhatta a rezgős zúgást. Javítása következik.

Szólj hozzá

teszt járatás karbu Dnyepr MT10